A nagy létszámú intézmények kitagolása és az önálló életvitel támogatása Magyarországon
Az ELTE Társadalomtudományi Kar a Soteria Alapítvánnyal együttműködésben 2010-ben két tanulmányt[1] tett közzé a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját előmozdító, EU strukturális alapokból finanszírozott programokról, illetve azok hátteréről.
2011-ben újabb összefoglaló tanulmánnyal jelentkezünk, melyben ez alkalommal kifejezetten a nagy létszámú bentlakásos tömegintézmények kitagolásával kapcsolatos magyarországi fejleményeket vesszük górcső alá.
Legújabb tanulmányunk három résztanulmányból áll össze. Az első részben Bugarszki Zsolt tollából az eltelt 1 év kitagolással kapcsolatos szakmapolitikai fejleményeit ismerhetjük meg. A második résztanulmány Sziklai István és Szentkatolnay Miklós munkája, akik az általuk elkészített felmérés tapasztalatait foglalják össze. A felmérés során 10, a kitagolásban potenciálisan érintett nagy létszámú intézmény vezetőjét vagy fenntartóik vezető beosztású munkatársait kérdeztük meg a kitagolással kapcsolatos gondolataikról. Tanulmányunk harmadik részében Eszik Orsolya két olyan intézmény példáján keresztül mutatja be a kitagolás hazai létjogosultságát, melyek jelentős lépéseket tettek rehabilitációs programok kidolgozására, eredményesen segítették hozzá lakóik egy részét az intézmény elhagyására és az önálló életvitel feltételeinek megteremtésére.
Ahogy tavaly publikált tanulmányaink esetében, úgy most is, írásunk célja egyrészről a hazai fogyatékosügy egyik legfontosabb témájának, a kitagolás kérdésének dokumentálása. Másrészről a kitagolás elkötelezett támogatóiként érveinkkel, gondolatainkkal pozitív irányba kívánjuk befolyásolni a reményeink szerint elinduló intézményi reformokat.
2010-es tanulmányaink és legújabb 2011-es írásunk is letölthető a Hilscher Egyesület honlapjáról:
Egy lépést előre, kettőt hátra
Egy lépést előre, kettőt hátra 2.
A nagy látszámú intézmények kitagolása és az önálló életvitel támogatása Magyarországon
[1] Bugarszki Zsolt, Eszik Orsolya, Soltész Ágnes, Sziklai István (2010): „Egy lépés előre, kettő hátra” 1-2. - A nagy létszámú intézmények kitagolása és az önálló életvitel támogatása Magyarországon, az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználásával, Budapest, Soteria – ELTE TÁTK
BEVERIDGE 70 Szeminárium a Beveridge-terv 70. évfordulója alkalmából
BEVERIDGE 70
Szeminárium a Beveridge-terv 70. évfordulója alkalmából
Április 25. szerda, 14.00-16.00
Helyszín: 0.89. Jedlik Ányos terem
Milyen volt a Beveridge-terv magyarországi fogadtatása? Vajon mi a közös a kevesek által ismert magyar szociálpolitikus, Hilscher Rezső és a világhírre szert tett William Beveridge munkásságában? Ezen a szakmai rendezvényen a mellett, hogy megemlékezünk az 1942-ben kiadott Beveridge-tervről, amely a szociálpolitika egyetemes történetének egyik legfontosabb állomása, igyekszünk feltárni annak hazai vonatkozásait is.
14.00 – 14.15. Ferge Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Emeritus Professzora: Köszöntő
14.15 – 14.45 Prof. Adrian Sinfield, Professor Emeritus, University of Edinburgh: „Beveridge and his Report 70 years on. Why should we be learning from them today?”
14.45 – 15.00 Kérdések
15.00 – 15.20 Hegyesi Gábor, Tanszékvezető, Szociális Munkás-képző Tanszék: Hilscher Rezső pályája
15.20 – 15.30 Kérdések
15.30 – 15.50 Simonik Péter, szociálpolitikus, helytörténet-kutató: A Beveridge-terv a magyar sajtóban és a politikai vitákban az 1940-es évek elején
15.50 – 16.00 Kérdések, a szeminárium zárása
Köszönjük!
Egy éven belül immár a harmadik nagyszabású szociálpolitikai rendezvény szervezésében és lébonyolításában vehetett részt egyesületünk. A 2011 márciusi Megszólalunk! konferencia, majd novemberi konferenciánk után 2012 Március 31-én az ELTE Társadalomtudományi Kar, a GYERE Egyesület valamint a CARe Europe közreműködésével immár nemzetközi léptékű rendezvény megtartására volt lehetőségünk.
A konferencia apropóját elsősorban az ELTE Társadalomtudományi Karán zajló Europai Uniós programok közelgő zárása adta. A rendezvény keretei között a programok által is érintett szociálpolitikai témák kerültek napirendre négy párhuzamos szekcióban.
A hollandiai bejegyzésű CARe Europe részvételével és támogatásával a mentális problémák kezelésének területén zajló átfogó reformfolyamat, az intézményi alapú ellátási formák közösségi-alapú ellátásokkal való felváltásának nemzetközi tapasztalatai kerültek feldolgozásra. A szekcióban 19 ország résztvevői összesen 17 előadás vagy workshop keretében tarthattak szakmai eszmecserét. A résztvevő országok (Ausztrália, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Németország, Norvégia, Magyarország, Olaszország, Örményország, Spanyolország, Szlovénia, Románia)
Nyilas Mihály szervezésében Győri Péter és Kőnig Éva felvezető előadásait követően egy kerekasztal beszélgetés keretében a résztvevők a hazai szakpolitikai tervezés sajátosságait tekinthették át különös tekintettel a szakértők és a politikusok, valamint a szakértők és a bürokratikus aparátus viszonyaira.
Darvas Ágnes vezetésével, a GYERE Egyesület szervezésében két egymást követő kerekasztal beszélgetés keretében a gyerekesély programok tapasztalatai kerültek megvitatásra.
Hegyesi Gábor vezetésével a IV. szekció Új eszközök, módszerek és megközelítések a segítő szakmákban címmel a minőség szerepéről, a szociális szolgáltatások helyzetéről a Vajdaságban, a szociális munka hazai megítéléséről illetve az etikai dilemmákról tartottak eszmecsérét a jelenlévő kollégák.
Barcy Magdolna, Szilágyi Klára és Hegyi Halmos Nóra önálló workshop keretében ismertette a TÁMOP projektben kidolgozott szakmai eszközöket, Bass László nagy sikerű Szociopoly társasjátékáról tartott bemutatót.
A rendezvényen elhangzottakról az ESÉLY folyóirat különszámot jelentet meg, az elhangzott előadások prezentációi hamarosan elérhetők lesznek honlapunkon.
Külön szeretnénk megköszönni a rendezvény szervezésében és lebonyolításában részt vett kollégák, hallgatók és szakemberek munkáját! Külön köszönet Csécsei Ilonának a fotókért!
